Vizsgálják a táppénz jogosságát
Drasztikusan csökkent tavaly az OEP táppénzkiadása.
A szigorú szabályozás és a betegségekhez rendelhető táppénzes napok meghatározása mellett közrejátszott ebben az is, hogy a munkáltatók is kezdeményezték: jogosan tartják-e táppénzen alkalmazottaikat.
A korábbi évekhez képest tavaly nőtt a munkáltatók felkérésére végzett táppénzellenőrzés. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) felülvizsgáló orvosai több mint 900 esetben ellenőrizték a betegállományban lévőket - tudtuk meg Móricz Ferenctől, a biztosító illetékes főosztályvezetőjétől.
A munkáltató természetes gazdasági érdeke, hogy tudni szeretné, mire számíthat a 30 napot meghaladó táppénzes állománynál - véli Nosztrai Judit, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) szakértője. Tudnia kell, mennyi ideig esik ki alkalmazottja a munkából, szükség van-e ideiglenes vagy tartós helyettesítésre.
Az OEP főosztályvezetője szerint tavaly is volt példa arra, hogy a munkavállalók - esetenként a munkáltatók - a foglalkoztatási gondok megoldására választották a táppénzes állományt. Ám Nosztrai Juditnak ilyesmiről nincs tudomása, igaz, az MGYOSZ hivatalosan nem végzett táppénzvizsgálatot - tette hozzá. Elmondta azonban, hogy a jogszabályváltozások szerint a munkavállalónak a keresőképtelensége alatt is át kell vennie a felmondólevelet, annak ellenére hogy a betegállomány után 15 napig nem küldhető el.
Nem csupán a munkavállalói szigor következménye, hogy az OEP táppénzkiadása a múlt évben 5,2 milliárd forinttal volt kevesebb a 100 milliárdot meghaladó előirányzatnál, s közel 3 milliárddal kevesebb az előző évinél. A kiadások mérséklésében legnagyobb hatása a keresőképtelenség elbírálását ellenőrző és szakmai felülvéleményező országos főorvosi hálózat kiépítésének volt. Meghatározták továbbá az egyes betegségekhez szövődménymentes esetben elrendelhető betegállományban tölthető napok számát, amit országosan egységesen alkalmaznak a doktorok. Az ettől való eltérést indokolniuk kell.
Az OEP felülvizsgáló orvosai a múlt évben 73 500 praxist ellenőriztek és 1,43 milliónál több dokumentumot néztek át. Ezek többségét rendben találták, ám közel 57 ezer esetben azonnal keresőképessé nyilvánították a biztosítottat, 1535 alkalommal javasolták a táppénzfolyósítás megszüntetését, dokumentációs hiányosságokat megközelítőleg 7 és fél ezer esetnél találtak. A betegek csupán 62 alkalommal kértek felülvizsgálati kérelmet. Az átmeneti és tartós munkaképtelenség elbírálásával kapcsolatos bejelentések száma az előző évinek a felét sem érte el. Mindezekből Móricz Ferenc arra következtet, hogy az egy éve hatályba lépett kormányrendelet rendbetette a korábbi kuszaságot, a kiszámíthatóság az orvosnak és a betegnek is jó - állítja.
A táppénzvonalon történt kedvező változásokhoz hozzájárult az is, hogy áprilistól 180-ról 90 napra csökkent a biztosítási idő megszűnését követő úgynevezett passzív jogon járó táppénzes idő. Ám a kifizetőhelyeknek a táppénzfolyósítás lejárta előtt értesíteniük kell az elbíráló orvost a táppénzfolyósítás megszűnésének időpontjáról.
(Forrás: www.tozsdeforum.hu)
A korábbi évekhez képest tavaly nőtt a munkáltatók felkérésére végzett táppénzellenőrzés. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) felülvizsgáló orvosai több mint 900 esetben ellenőrizték a betegállományban lévőket - tudtuk meg Móricz Ferenctől, a biztosító illetékes főosztályvezetőjétől.
A munkáltató természetes gazdasági érdeke, hogy tudni szeretné, mire számíthat a 30 napot meghaladó táppénzes állománynál - véli Nosztrai Judit, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) szakértője. Tudnia kell, mennyi ideig esik ki alkalmazottja a munkából, szükség van-e ideiglenes vagy tartós helyettesítésre.
Az OEP főosztályvezetője szerint tavaly is volt példa arra, hogy a munkavállalók - esetenként a munkáltatók - a foglalkoztatási gondok megoldására választották a táppénzes állományt. Ám Nosztrai Juditnak ilyesmiről nincs tudomása, igaz, az MGYOSZ hivatalosan nem végzett táppénzvizsgálatot - tette hozzá. Elmondta azonban, hogy a jogszabályváltozások szerint a munkavállalónak a keresőképtelensége alatt is át kell vennie a felmondólevelet, annak ellenére hogy a betegállomány után 15 napig nem küldhető el.
Nem csupán a munkavállalói szigor következménye, hogy az OEP táppénzkiadása a múlt évben 5,2 milliárd forinttal volt kevesebb a 100 milliárdot meghaladó előirányzatnál, s közel 3 milliárddal kevesebb az előző évinél. A kiadások mérséklésében legnagyobb hatása a keresőképtelenség elbírálását ellenőrző és szakmai felülvéleményező országos főorvosi hálózat kiépítésének volt. Meghatározták továbbá az egyes betegségekhez szövődménymentes esetben elrendelhető betegállományban tölthető napok számát, amit országosan egységesen alkalmaznak a doktorok. Az ettől való eltérést indokolniuk kell.
Az OEP felülvizsgáló orvosai a múlt évben 73 500 praxist ellenőriztek és 1,43 milliónál több dokumentumot néztek át. Ezek többségét rendben találták, ám közel 57 ezer esetben azonnal keresőképessé nyilvánították a biztosítottat, 1535 alkalommal javasolták a táppénzfolyósítás megszüntetését, dokumentációs hiányosságokat megközelítőleg 7 és fél ezer esetnél találtak. A betegek csupán 62 alkalommal kértek felülvizsgálati kérelmet. Az átmeneti és tartós munkaképtelenség elbírálásával kapcsolatos bejelentések száma az előző évinek a felét sem érte el. Mindezekből Móricz Ferenc arra következtet, hogy az egy éve hatályba lépett kormányrendelet rendbetette a korábbi kuszaságot, a kiszámíthatóság az orvosnak és a betegnek is jó - állítja.
A táppénzvonalon történt kedvező változásokhoz hozzájárult az is, hogy áprilistól 180-ról 90 napra csökkent a biztosítási idő megszűnését követő úgynevezett passzív jogon járó táppénzes idő. Ám a kifizetőhelyeknek a táppénzfolyósítás lejárta előtt értesíteniük kell az elbíráló orvost a táppénzfolyósítás megszűnésének időpontjáról.
(Forrás: www.tozsdeforum.hu)