Salgótarján elvesztette a „számháborút” - Salgótarján
Salgótarján- Elhelyezkedése is jelképes: a város fölötti magaslaton fekszik szűkebb hazánk tudományos életének egyik bástyája. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának Salgótarjáni Intézete kesernyés szájízzel kénytelen ünnepelni 35. jubileumát, az első csatát ugyanis elvesztette.
Bár idén négyszáznál is többen felvételiztek az intézménybe, az új rendszernek, s a magas ponthatároknak köszönhetően a korábbinál jóval kevesebb hallgatót tudtak felvenni – ezt pedig a pénztárca is megérzi.
Hiába gondolták úgy négyszáznál is többen – vagyis kétszer annyian, mint ahány hallgatót a korábbi években felvettek – hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kara Salgótarjáni Intézetében szeretnék végezni felsőfokú tanulmányaikat, az új felvételi rendszernek köszönhetően a jelentkezők túlnyomó többségének túl magasra került a mérce.
Dr. Gubán Miklós főiskolai docens, az intézmény igazgatóhelyettese elmondta: történelmi hagyomány, hogy az itt felvételizők zöme elmaradottabb régiókban él, így az átlagos összpontszámuk idén 90–100 körül alakult. Ezzel azonban az első körben nagyon nagy százalékuk nem kerülhetett be az intézetbe, a központi „vonalhúzásból” eredően ugyanis a pénzügy és számvitel szakon 120, a gazdálkodás és menedzsmenten pedig 122 pont volt az idei limit.
– Az új rendszerben a vidéket versenyeztették Budapesttel a hallgatókért, ez olyan, mintha a Forma–1-ben egy Trabantnak kellene megmérkőznie egy McLarennel. Intézményünk esélytelen a nagy fővárosi főiskolákkal, egyetemekkel szemben, hiszen a két város által biztosított körülmények, szolgáltatások között óriási a kontraszt. Emiatt jelentősen lecsökkent a hallgatói létszám, ami komoly pénzügyi gondokat okozhat – fogalmazott dr. Gubán Miklós.
Némi gyógyírt jelenthet az augusztus tizenharmadikán záruló pótfelvételi. Félidőben elmondható, hogy ennek során megduplázták a normál eljárásban felvett hallgatók számát, vagyis azok, akik az új pontszámítási rendszerben kudarcot vallottak, továbbra is bizalommal fordultak az intézethez – azonban még így sem sikerült elérni a korábbi évek létszámát. Számos vidéki városban küzdenek hasonló problémával, nehéz helyzetbe került még a nagy múltú Pécsi Tudományegyetem is.
Nem csoda, hogy a felsőoktatási intézmények többsége minden lehetséges eszközt megragad, hogy elnyerje a pótfelvételizők kegyét. Az egyik „szomszédvár”, az egri Eszterházy Károly Főiskola tudományos és kulturális tevékenységeket támogató, tehetséggondozó alapítványa például a legjobban teljesítők esetén magára vállalja az első tanév első félévének költségtérítését, de arra is lehetőség van, hogy a második félévben felére csökkentsék annak mértékét.
Kedvezmények Salgótarjánban is lesznek, de egyelőre még kérdés, hogy pontosan milyenek. Az azonban már biztos, hogy biztosítják a részletfizetés és a törlesztés bizonyos fokú halasztásának lehetőségeit. Szeretnének azonban más módon is segítséget nyújtani a költségtérítéses hallgatóknak, a további támogatásokról egyeztetnek a városvezetéssel.
– A hallgatói létszám csökkenése komoly gondokat vethet fel intézetünk működésében, hiszen kevesebb tanuló után kevesebb normatív támogatás jár. Eddig is szűkösen gazdálkodtunk, most még nehezebb dolgunk lesz. Cáfolnom kell ugyanakkor azt a felröppent hírt, miszerint intézetünk megszűnik – hangsúlyozta dr. Gubán Miklós, hozzátéve: segítségre lesz szükségük a város és a megye részéről, de az intézetnek is változtatnia kell, ilyen lehet például az erőteljes nyitás a határainkon túl élő magyar ajkú fiatalok felé.
A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának Salgótarjáni Intézete tudásközpontként mind a tudományos, mind a kulturális életben jelentős szerepet játszik. Nemzetközi kutatások zajlanak itt a hallgatók bevonásával – akik ezért pénzt is kapnak – de az is köztudott, hogy egy nyertes pályázatnak köszönhetően az önfenntartó falu program megvalósításával segítik a kistelepülések működését is.
S ami talán a legfontosabb: a megyénkben, régiónkban maradó fiatalok legfőképp azért nem mennek el Budapestre, mert nem tudják vállalni a fővárosi élet költségeit, ugyanakkor tanulni szeretnének, s számukra kitörési pontot jelent az intézet által biztosított, a szakma által is elismert diploma. Ha esetleg bekövetkezik a legrosszabb, s megszűnik az intézmény – megyénk tudományos életének egyik főszereplője – nem lesz helyette „beugró”.
Forrás: www.nmedia.hu
Szóljon hozzá fórumunkon: Salgótarján elvesztette a „számháborút” - Salgótarján
Salgótarján linkajánló: salgotarjanlink.mconet.biz
Képeslapküldő – Salgótarján: Küldjön képeslapot ismerősének!
A hír támogatója:
Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés, Kereső optimalizálás. Klíma Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu
Hiába gondolták úgy négyszáznál is többen – vagyis kétszer annyian, mint ahány hallgatót a korábbi években felvettek – hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kara Salgótarjáni Intézetében szeretnék végezni felsőfokú tanulmányaikat, az új felvételi rendszernek köszönhetően a jelentkezők túlnyomó többségének túl magasra került a mérce.
Dr. Gubán Miklós főiskolai docens, az intézmény igazgatóhelyettese elmondta: történelmi hagyomány, hogy az itt felvételizők zöme elmaradottabb régiókban él, így az átlagos összpontszámuk idén 90–100 körül alakult. Ezzel azonban az első körben nagyon nagy százalékuk nem kerülhetett be az intézetbe, a központi „vonalhúzásból” eredően ugyanis a pénzügy és számvitel szakon 120, a gazdálkodás és menedzsmenten pedig 122 pont volt az idei limit.
– Az új rendszerben a vidéket versenyeztették Budapesttel a hallgatókért, ez olyan, mintha a Forma–1-ben egy Trabantnak kellene megmérkőznie egy McLarennel. Intézményünk esélytelen a nagy fővárosi főiskolákkal, egyetemekkel szemben, hiszen a két város által biztosított körülmények, szolgáltatások között óriási a kontraszt. Emiatt jelentősen lecsökkent a hallgatói létszám, ami komoly pénzügyi gondokat okozhat – fogalmazott dr. Gubán Miklós.
Némi gyógyírt jelenthet az augusztus tizenharmadikán záruló pótfelvételi. Félidőben elmondható, hogy ennek során megduplázták a normál eljárásban felvett hallgatók számát, vagyis azok, akik az új pontszámítási rendszerben kudarcot vallottak, továbbra is bizalommal fordultak az intézethez – azonban még így sem sikerült elérni a korábbi évek létszámát. Számos vidéki városban küzdenek hasonló problémával, nehéz helyzetbe került még a nagy múltú Pécsi Tudományegyetem is.
Nem csoda, hogy a felsőoktatási intézmények többsége minden lehetséges eszközt megragad, hogy elnyerje a pótfelvételizők kegyét. Az egyik „szomszédvár”, az egri Eszterházy Károly Főiskola tudományos és kulturális tevékenységeket támogató, tehetséggondozó alapítványa például a legjobban teljesítők esetén magára vállalja az első tanév első félévének költségtérítését, de arra is lehetőség van, hogy a második félévben felére csökkentsék annak mértékét.
Kedvezmények Salgótarjánban is lesznek, de egyelőre még kérdés, hogy pontosan milyenek. Az azonban már biztos, hogy biztosítják a részletfizetés és a törlesztés bizonyos fokú halasztásának lehetőségeit. Szeretnének azonban más módon is segítséget nyújtani a költségtérítéses hallgatóknak, a további támogatásokról egyeztetnek a városvezetéssel.
– A hallgatói létszám csökkenése komoly gondokat vethet fel intézetünk működésében, hiszen kevesebb tanuló után kevesebb normatív támogatás jár. Eddig is szűkösen gazdálkodtunk, most még nehezebb dolgunk lesz. Cáfolnom kell ugyanakkor azt a felröppent hírt, miszerint intézetünk megszűnik – hangsúlyozta dr. Gubán Miklós, hozzátéve: segítségre lesz szükségük a város és a megye részéről, de az intézetnek is változtatnia kell, ilyen lehet például az erőteljes nyitás a határainkon túl élő magyar ajkú fiatalok felé.
A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának Salgótarjáni Intézete tudásközpontként mind a tudományos, mind a kulturális életben jelentős szerepet játszik. Nemzetközi kutatások zajlanak itt a hallgatók bevonásával – akik ezért pénzt is kapnak – de az is köztudott, hogy egy nyertes pályázatnak köszönhetően az önfenntartó falu program megvalósításával segítik a kistelepülések működését is.
S ami talán a legfontosabb: a megyénkben, régiónkban maradó fiatalok legfőképp azért nem mennek el Budapestre, mert nem tudják vállalni a fővárosi élet költségeit, ugyanakkor tanulni szeretnének, s számukra kitörési pontot jelent az intézet által biztosított, a szakma által is elismert diploma. Ha esetleg bekövetkezik a legrosszabb, s megszűnik az intézmény – megyénk tudományos életének egyik főszereplője – nem lesz helyette „beugró”.
Forrás: www.nmedia.hu
Szóljon hozzá fórumunkon: Salgótarján elvesztette a „számháborút” - Salgótarján
Salgótarján linkajánló: salgotarjanlink.mconet.biz
Képeslapküldő – Salgótarján: Küldjön képeslapot ismerősének!
A hír támogatója:
Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés, Kereső optimalizálás. Klíma Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu