Salgótarján - „Jaj apu, van-e még hely melletted?”
Az előzetes reklámoknak, úgynevezett beharangozóknak – divatos kifejezéssel élve jó promóciónak – köszönhetően gyakori beszédtéma volt Salgótarjánban a helyi Vertich Színpad új bemutatója már hetekkel, napokkal a premier előtt.
Sokaknak feltűnt a lázas készülődés, másoknak a különleges hosszúságú és tartalmú cím – „Jaj apu, szegény apu, a szekrénybe beakasztott tégedet az anyu, s az én pici szívem olyan szomorú!”, illetve a felettébb szokatlan műfaj, pszeudo-klasszikus tragibohózat álfrancia modorban – keltette fel az érdeklődését.
Ezért, vagy azért, de a József Attila Művelődési és Konferencia-központ színháztermében telt házat vonzott, sikert aratott az előadás, amely után értelemszerűen tovább bővült a véleményalkotók köre. Mondhatni, közéleti, de legalábbis közösségi téma lett a „Jaj apu…”
Mindenekelőtt az az örvendetes tény, hogy teljes egészében helybéli – komolyabb színházi előélettel rendelkező és kevésbé tapasztalt – alkotókat tömöríti, az ő tehetségükre, kreativitásukra épít. A stúdióvezető (T. Pataki László), a rendező (Susán Ferenc), a beszédtechnikai (P. Kerner Edit) és szakmai (Molnár Ernő) tanácsadó éppúgy idevalósi, mint a zene- és dalszövegszerző (Ferkó Attila), a hangszerelő (Fekete Attila), a díszlet- (Csank Péter) és jelmeztervező (Bartus Mónika, Rigó Erika), a színpadmester (Fajd Géza), a fény- és hangtechnikai felelős (Hartmann Zsolt, Vígh László), a fodrász (Szolnoki Szilvia) és a sminkes (Szerémy Kinga).
És akkor az igazi főszereplőkről, a színjátékosokról még nem is szóltunk. Valamennyien kedvtelésből és nem mellesleg szakmai kihívásként vállalkoztak e nagy kalandra, igazolván, hogy a talentum, az akarat és az összefogás mire képes. Nem lehet vita tárgya az sem, hogy igencsak nagy fába vágta a fejszéjét a társulat, amikor a profikat is alaposan próbára tevő darabot, egy abszurdot választott. Arra viszont, hogy miért tették ilyen magasra a lécet, már nem egységes a válasz. Fogjuk fel úgy, hogy Susán Ferenc rendezőt – aki maga is a Petőfiből indult és a KiViSzI egyik megalapítója volt – éppen a feladat nehézsége, különössége izgatta.
Arthur L. Kopit amerikai szerző 1960-ban még fizikusként – szinte szórakozásból – írta a „Jaj aput…” s az 1962-es váratlan Broadway-siker után váltott pályát. A zsarnok anya és az általa terrorizált, a fejlődésben gátolt, dadogós fiú viszonyát persziflázsnak – amolyan tengerentúli „Így írtok ti”-nek – szánta, hiszen akkoriban több jeles szerző – O’Neill-től Tennessee Williams-ig – „boldogtalan” műveiben, mélylélektani drámáiban volt felfedezhető hasonló freudi konfliktus.
A képtelen, morbid történet szerint madame Rosaliguette világutazása során szállodáról szállodára magával hozatja egy koporsóban férje preparált hulláját és a beakasztja a szekrénybe. De nem szeretetből, ragaszkodásból, hanem a férfiak iránti meg nem értésből, gyűlöletből, bosszúból teszi. Ugyancsak rendszeresen vele van egy húsevő hal és két légycsapó növény is. Természetesen útitársa félszeg, gyámoltalant fia, Jonathan is, aki csak a bélyeg- és könyvgyűjteményen, a régi pénzeken keresztül tart kapcsolatot a külvilággal. Az éppen aktuális helyszínen a fiú – a mama engedélyével – megismerkedik a szomszédos lakás bébiszitterével, az életkedvelő, csábos Rosalie-vel, akibe – a mama szándéka, sőt akarata ellenére – beleszeret. Bár együtt elmenekülhetnének e rettenetes rabságból, Jonathan olyannyira megriad a testi szerelem és a szabadság lehetőségétől, hogy minden élőlényt – köztük a lányt is – elpusztít környezetében. S ezzel erkölcsi hullává válik anyjával együtt. Persze azok voltak már a gyilkosságok előtt is…
Susán Ferenc rendezésének érdeme az alkotóelemek egységében, összehangoltságában rejlik. Találékony a nyílt színen mozgó – már-már forgó – díszlet, látványosak, személyre szabottak a kosztümök, kifejezőek a fény és hangeffektusok, sokat tesz hozzá a darab hangulatához a zene és a dalszöveg, koncentráltak s jobbára hitelesek – legkevésbé mozgásukban – a színjátszók is.
A legjobb alakítást – s ez nagyon fontos – az anyát és fiát megszemélyesítő Falati Hedvig és Sándor Zsombor nyújtja. Előbbi szépen és kifejezően beszél, hangsúlyai sokat mondanak a hölgy lehetetlen életszemléletéről, a másik nemhez s egyáltalán az emberekhez fűződő viszonyáról, utóbbi egész gesztusrendszerrel érzékelteti a felnőttbébi szánalmas figuráját. Rosalie-t Mikecz Estilla (második szereposztásban Müller Zsófia is kész rá), Rosafusére sorhajókapitányt Kovács Gábor játszotta a darabhoz illeszkedően, de a többiek – a Vénusz légycsapókat táncolva életre keltő Baló Emese és Kubinyi Júlia, valamint a fegyelmezett hotelboyok, Bolla Dániel, Demus Péter (aki a második Jonathan), Kökényesdi-Pap Dániel és Tarnóczi Balázs – is joggal érdemlik meg nevük említését.
A korrekt előadás összhatásában azonban inkább drámai, mint zavarba ejtő, a groteszk – ha úgy teszik abszurd – jelleg magában a játékban kevésbé érvényesül, mint az alapműben. Ezzel együtt remélhető, hogy – ha az apa mellé képletesen sem kerül másik áldozat – a „Jaj apu…”-t újabb igényes bemutatók követik majd a jövőben is. Csongrády Béla
Forrás: www.nport.hu
Szóljon hozzá fórumunkon: Salgótarján - „Jaj apu, van-e még hely melletted?”
Salgótarján linkajánló: salgotarjanlink.mconet.biz
Képeslapküldő – Salgótarján: Küldjön képeslapot ismerősének!
A hír támogatója:
Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu
Ezért, vagy azért, de a József Attila Művelődési és Konferencia-központ színháztermében telt házat vonzott, sikert aratott az előadás, amely után értelemszerűen tovább bővült a véleményalkotók köre. Mondhatni, közéleti, de legalábbis közösségi téma lett a „Jaj apu…”
Mindenekelőtt az az örvendetes tény, hogy teljes egészében helybéli – komolyabb színházi előélettel rendelkező és kevésbé tapasztalt – alkotókat tömöríti, az ő tehetségükre, kreativitásukra épít. A stúdióvezető (T. Pataki László), a rendező (Susán Ferenc), a beszédtechnikai (P. Kerner Edit) és szakmai (Molnár Ernő) tanácsadó éppúgy idevalósi, mint a zene- és dalszövegszerző (Ferkó Attila), a hangszerelő (Fekete Attila), a díszlet- (Csank Péter) és jelmeztervező (Bartus Mónika, Rigó Erika), a színpadmester (Fajd Géza), a fény- és hangtechnikai felelős (Hartmann Zsolt, Vígh László), a fodrász (Szolnoki Szilvia) és a sminkes (Szerémy Kinga).
És akkor az igazi főszereplőkről, a színjátékosokról még nem is szóltunk. Valamennyien kedvtelésből és nem mellesleg szakmai kihívásként vállalkoztak e nagy kalandra, igazolván, hogy a talentum, az akarat és az összefogás mire képes. Nem lehet vita tárgya az sem, hogy igencsak nagy fába vágta a fejszéjét a társulat, amikor a profikat is alaposan próbára tevő darabot, egy abszurdot választott. Arra viszont, hogy miért tették ilyen magasra a lécet, már nem egységes a válasz. Fogjuk fel úgy, hogy Susán Ferenc rendezőt – aki maga is a Petőfiből indult és a KiViSzI egyik megalapítója volt – éppen a feladat nehézsége, különössége izgatta.
Arthur L. Kopit amerikai szerző 1960-ban még fizikusként – szinte szórakozásból – írta a „Jaj aput…” s az 1962-es váratlan Broadway-siker után váltott pályát. A zsarnok anya és az általa terrorizált, a fejlődésben gátolt, dadogós fiú viszonyát persziflázsnak – amolyan tengerentúli „Így írtok ti”-nek – szánta, hiszen akkoriban több jeles szerző – O’Neill-től Tennessee Williams-ig – „boldogtalan” műveiben, mélylélektani drámáiban volt felfedezhető hasonló freudi konfliktus.
A képtelen, morbid történet szerint madame Rosaliguette világutazása során szállodáról szállodára magával hozatja egy koporsóban férje preparált hulláját és a beakasztja a szekrénybe. De nem szeretetből, ragaszkodásból, hanem a férfiak iránti meg nem értésből, gyűlöletből, bosszúból teszi. Ugyancsak rendszeresen vele van egy húsevő hal és két légycsapó növény is. Természetesen útitársa félszeg, gyámoltalant fia, Jonathan is, aki csak a bélyeg- és könyvgyűjteményen, a régi pénzeken keresztül tart kapcsolatot a külvilággal. Az éppen aktuális helyszínen a fiú – a mama engedélyével – megismerkedik a szomszédos lakás bébiszitterével, az életkedvelő, csábos Rosalie-vel, akibe – a mama szándéka, sőt akarata ellenére – beleszeret. Bár együtt elmenekülhetnének e rettenetes rabságból, Jonathan olyannyira megriad a testi szerelem és a szabadság lehetőségétől, hogy minden élőlényt – köztük a lányt is – elpusztít környezetében. S ezzel erkölcsi hullává válik anyjával együtt. Persze azok voltak már a gyilkosságok előtt is…
Susán Ferenc rendezésének érdeme az alkotóelemek egységében, összehangoltságában rejlik. Találékony a nyílt színen mozgó – már-már forgó – díszlet, látványosak, személyre szabottak a kosztümök, kifejezőek a fény és hangeffektusok, sokat tesz hozzá a darab hangulatához a zene és a dalszöveg, koncentráltak s jobbára hitelesek – legkevésbé mozgásukban – a színjátszók is.
A legjobb alakítást – s ez nagyon fontos – az anyát és fiát megszemélyesítő Falati Hedvig és Sándor Zsombor nyújtja. Előbbi szépen és kifejezően beszél, hangsúlyai sokat mondanak a hölgy lehetetlen életszemléletéről, a másik nemhez s egyáltalán az emberekhez fűződő viszonyáról, utóbbi egész gesztusrendszerrel érzékelteti a felnőttbébi szánalmas figuráját. Rosalie-t Mikecz Estilla (második szereposztásban Müller Zsófia is kész rá), Rosafusére sorhajókapitányt Kovács Gábor játszotta a darabhoz illeszkedően, de a többiek – a Vénusz légycsapókat táncolva életre keltő Baló Emese és Kubinyi Júlia, valamint a fegyelmezett hotelboyok, Bolla Dániel, Demus Péter (aki a második Jonathan), Kökényesdi-Pap Dániel és Tarnóczi Balázs – is joggal érdemlik meg nevük említését.
A korrekt előadás összhatásában azonban inkább drámai, mint zavarba ejtő, a groteszk – ha úgy teszik abszurd – jelleg magában a játékban kevésbé érvényesül, mint az alapműben. Ezzel együtt remélhető, hogy – ha az apa mellé képletesen sem kerül másik áldozat – a „Jaj apu…”-t újabb igényes bemutatók követik majd a jövőben is. Csongrády Béla
Forrás: www.nport.hu
Szóljon hozzá fórumunkon: Salgótarján - „Jaj apu, van-e még hely melletted?”
Salgótarján linkajánló: salgotarjanlink.mconet.biz
Képeslapküldő – Salgótarján: Küldjön képeslapot ismerősének!
A hír támogatója:
Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu