Az európaiak jól informáltak a madárinfluenzáról és bíznak abban, hogy az EU és a nemzeti hatóságok intézkedései hatásosak, viszont eléggé hiányosak az ismeretek a járvány jelentette kockázatokkal kapcsolatban - áll abban az Eurobarometer felmérésben, amelyet a Bizottság megrendelésére, idén március-áprilisban készítettek.

A legtöbb válaszadó pontosan meghatározta, milyen intézkedésekre van szükség, hogy megelőzzék, illetőleg ellenőrzés alatt tartsák a madárinfluenza terjedését.

Ennek ellenére az európaiak egy része alapvető dolgokat nem ismer a madárinfluenzával kapcsolatban. Például 28 százalékuk nem tudja, hogy a madárinfluenza nem terjed a jól megfőzött tojás vagy csirkehús elfogyasztásával.

Markosz Kyprianu egészségügyi és fogyasztóvédelmi EU-biztos biztatónak tartja, hogy az európaiak jól informáltak a madárinfluenza elleni harcot illetően, és bíznak a hatóságokban. Szerinte természetes, hogy a polgárok aggódnak a madárinfluenza miatt, de nem szabad indokolatlanul megrémülni. A felmérés ugyanakkor azt is kimutatta, hogy az európaiak félreinformáltak a vírus természetét és hatásait illetően, ezért jócskán van még tennivaló a tájékoztatásban. Mivel a hatóságok őszre a madárinfluenza-esetek újbóli megszaporodását várják, a hatóságoknak meg kell kétszerezniük erejüket, hogy a lakosokat a járvány valós veszélyeiről tájékoztassák.

A válaszadók 74 százaléka tisztában volt azzal, hogy ha az ember megérinti a beteg madarat, akkor megfertőződhet. A válaszadók ismerték az idevágó EU-törvényeket is, hiszen 77 százalékuk tudta, hogy a veszélyzónákban a szárnyasokat bezárva kell tartani, 78 százalékuk hallott a kereskedelmi tilalom szükségességéről.

A megkérdezettek 71 százaléka tudta, hogy az európai törvények 3 kilométeres védelmi zóna, és 10 kilométeres felügyeleti zóna felállítását írják elő. A megkérdezettek 80 százaléka volt tisztában azzal, hogy a fertőtlenítési intézkedéseket a magas kockázatú területeken újból elrendelik, ugyancsak ilyen arányban tudták, hogy a madárinfluenzás területeken a kényszervágás kötelező. A megkérdezettek 65 százaléka hallott már arról, hogy az EU-nak állatorvosi szakemberekből álló bizottsága van, és 58 százalékuk tudta, hogy az unió EU kártalanítja azokat a gazdákat, akiknek a szárnyasait levágják.

A felmérésben megkérdezettek 18 százaléka szerint a madárinfluenza a fertőzött állat érintésével nem kapható el. A megkérdezettek 11 százaléka azzal sincs tisztában, hogy az influenza elleni oltás a madárinfluenzára nem hatásos. A válaszadók 28 százaléka szerint a madárinfluenza a főtt csirkehússal is terjed, 21 százalékuk hiszi ugyanezt - tévesen - a főtt tojásról vagy annak héjáról.

Azokat a válaszadókat, akik úgy nyilatkoztak, hogy csökkentették a baromfihús fogyasztást, megkérdezték, hogy miért. A megkérdezettek 48 százaléka tisztában volt a potenciális veszéllyel, de mivel nem tudták ezt a veszélyt mérni, inkább óvatos álláspontra helyezkedtek. A megkérdezettek 15 százaléka vélte azt, hogy a baromfihús fogyasztása valós veszélyt jelent.

Ugyanakkor 28 százaléknyian elismerték, hogy bár nem látnak igazi kockázatot, mégis kevesebb baromfihúst fogyasztanak. A kevesebb húst fogyasztók 76 százaléka (a teljes minta 14 százaléka) szerint a változás ideiglenes, míg 13 százalékuk szerint (a teljes minta 3 százaléka) örökre felhagytak a baromfihús fogyasztásával.

A felmérést március 27. és május 1. között végezték, 25 ezer ember megkérdezésével, a 25 tagállamban, a két tagjelölt országban, Romániában és Bulgáriában, továbbá Horvátországban és Törökországban.

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)

Szóljon hozzá