Míg a kormány a minimálbér alapösszegét a nyilvánosságra hozott ...

Míg a kormány a minimálbér alapösszegét a nyilvánosságra hozott létminimum szintjén határozná meg, vagyis 63 ezer forinton - s így a második szinten a középfokú végzettséggel rendelkezők ennél tíz százalékkal kapnának többet, illetve a felsőfokú végzettségűek húsz százalékkal - addig az MSZOSZ 65 ezer forintból indulna ki, és szorzószámai 1,23, illetve 1,5 lennének - derült ki a Napi Gazdaság mai számából.

A munkaügyi miniszter már jóváhagyta a javaslatot, s tegnap azt átküldte az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT) és bizottsági ülésekre, akik viszont ezt délutánig nem kapták meg. A munkaadói oldal csak a hivatalos kormányzati ajánlás megismerése után tárgyal a kérdésről.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének szorzószámai már egy 1992-es határozat tervezetében is szerepeltek, s arra hivatkoznak, hogy jelenleg is van ekkora keresetkülönbség a szakképzetlen és a szakképzett munkaerő, illetve a diplomások között. Utóbbiak esetében a fizetés közeledne a közalkalmazotti bértáblához, amely 2002 óta százezer forinttal számol. Mint Hanti Erzsébettől, az MSZOSZ gazdaságpolitikai szakértője a lapnak megjegyezte érdemes volna ezeket a szorzószámokat mint a valóságban érvényesülő kereseti különbségeket fixálni, és nem minden esetben három abszolút számot közölni.

Ez a minimálbér ugyanakkor az MSZOSZ szerint arra is megoldást nyújt, hogy ne legyen nagy különbség a bejelentett, a járulékfizetés alapját képező és a ténylegesen kifizetett keresetek között.

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)