A GKI és az AL Holding fővárosi ingatlan indexének értéke 2005 II. negyedévében -24,3, ami szinte azonos ...

A GKI és az AL Holding fővárosi ingatlan indexének értéke 2005 II. negyedévében -24,3, ami szinte azonos a megelőző negyedév adatával, de némileg kedvezőtlenebb az egy évvel ezelőtti helyzethez képest. Az index értékének az elmúlt egy évben bekövetkezett csökkenéséért elsősorban a lakáspiac "felelős".

A jelen felmérés során tovább folytatódott ez a tendencia: a lakáspiacon tevékenykedő cégek kilátásai egyre borúlátóbbá válnak. Némileg csökkent a raktárpiaci részindex értéke is, de a lakáspiacinál sokkal kisebb mértékben. Némi javulást jelzett viszont az iroda- és az üzlethelyiség piaci részindex.

Az ingatlanárak várható alakulására vonatkozó várakozások tovább csökkentek. Érdekes módon a Pest megyei ingatlanárak várható növekedése a legtöbb esetben meghaladja a fővárosra jellemző értékeket.

Irodapiac

A mostani felmérés során a vállalati válaszokból kirajzolódó, s az irodapiaci folyamatokat illető, korábbi kedvező tendencia csak részben folytatódott.

A válaszadók szerint a "B" típusú irodák kihasználtsága javult az előző negyedévhez képest, az "A" típusúaké viszont nem. A fővárosi irodapiac az ingatlanos cégek szerint továbbra is túlkínálatos, míg az ország egyéb területeiről kiegyensúlyozott irodapiacokról számoltak be. A kihasználtságot különösen a rosszul, nem a vevői igényekhez alkalmazkodva megtervezett projektek rontják.. Az ingatlan-fejlesztő és forgalmazó vállalkozások mind Budapesten, mind az ország egyéb területein az irodapiaci konjunktúra mai helyzetét vetítik előre a következő 12 hónapra is. A gazdálkodó szféra reprezentánsai viszont a következő egy évben az iroda iránti kereslet némi élénkülését jelzik előre, különösen a saját irodák tekintetében. A bérelt irodák piacán csak a fővárosban várható élénkülés.

Üzlethelyiségek

A kiskereskedelmi egységek, üzlethelyiségek, bevásárlóközpontok piaca hosszabb ideje visszafogott, de viszonylag stabil növekedési ütemet mutat. A hazánkban megtelepedett nemzetközi kereskedelmi láncok a folyamatos növekedés modelljét követik. A fővárosi agglomeráció területén a piac a telítettség jeleit mutatja, ezért a fő fejlesztési irány a nagyobb városok felé módosul. A bevásárlóközpontok összes alapterületének több mint 70%-a Budapesten van, addig a hipermarketek esetében az arány éppen fordított, a főváros részesedése csupán 20%. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a fővárosban és környékén leállnának a fejlesztések. Az új beruházások legfontosabb jellemzője a szakosodás. A beruházók valamilyen speciális termékkínálattal vagy szolgáltatással jelennek meg. Ilyen speciális bevásárlóközpontok a factory outlet centerek, az elektronikai, a barkács-, a bútor- és lakberendezési bevásárlóközpontok.

Az ingatlan-fejlesztő és -forgalmazó cégek véleménye szerint a fővárosi és a vidéki piac is nagyjából kiegyensúlyozott. E cégek vezetői is további fejlesztésekkel számolnak, a következő egy évre vonatkozó jövőképük szerint ezeken a piacokon várhatóan némi túlkínálat jelenik meg. A potenciális fejlesztéseket illetően e téren ugyanaz mondható el, mint az irodapiacról: a vevői igényeket figyelembe vevő, jól kalkulált beruházások a közeljövőben is üzleti sikerrel kecsegtetnek. A vállalati válaszok alapján elsősorban Budapesten és Pest megyében várhatóak jelentősebb fejlesztések, az egyéb területeken a fejleszteni és visszafejleszteni szándékozó cégek aránya csaknem megegyezik.

Lakáspiac

Az idei év első félévében 11%-kal több új lakást adtak át, mint egy évvel ezelőtt, a lakásépítési engedélyek száma viszont 10,5%-kal csökkent. Budapest súlya az új lakások piacán tovább nőtt. A lakásépítést erőteljesen befolyásolja az állami támogatáspolitika. A Fészekrakó program beindítása, az ún. "szocpol" támogatás összegének jelentős emelése, a közalkalmazottakra is kiterjesztett állami kezességvállalás jó irányú lépések, de hatásuk egyelőre nehezen bontakozik ki. Az eddigi tapasztalatok alapján a Fészekrakó program viszonylag kis pótlólagos keresletet generált. A piacon általános várakozás érezhető e program feltételeinek puhítása (elsősorban a korhatár emelése) iránt, ami azonban még várat magára. Az önkormányzati bérlakásépítés a két-három évvel ezelőtti kisebb fellendülés után idén várhatóan visszaesik. Ennek elsődleges oka, hogy a kormányzati lakáskoncepció e téren ismét változott: az erre rászorulók helyzetét immár nem új bérlakások építésével, hanem elsősorban a lakhatási támogatások révén kívánják javítani. A kormányzat által tervbe vett általános forgalmi adókulcs-csökkentés a megkérdezett ingatlanos cégek szinte egyöntetű véleménye szerint ugyan némileg mérsékli a vásárlók terheit, de a nem ad lökést a piacnak.

A lakáspiacon működő ingatlanforgalmazók a fővárosban és vidéken is jelentős, a fejlesztők valamivel kisebb mértékű túlkínálatról, vidéken közel egyensúlyi piacról számoltak be. Az új lakások esetében némileg kedvezőbb piaci folyamatok érzékelhetők, mint a használt lakások esetében. Az Illetékhivatal előzetes adatai szerint 2005 első félévében csaknem 30%-kal kevesebb kontraktust kötöttek a fővárosban, mint egy évvel korábban. A válaszadó vállalkozások a következő 12 hónapban az új és a használt piacon sem számítanak érdemi javulásra, inkább a jelenleg tapasztalható tendenciák továbbélését valószínűsítik.

Az ingatlanforgalmazók az elmúlt időszakban mind az új, mind a használt lakáspiacon árcsökkenést érzékeltek, míg a fejlesztők 1,5%-os áremelkedésről számoltak be. A használt lakások ára 2005 második negyedévében valamelyest csökkent, míg az újaké lényegében stagnált. A következő egy évben a használt piacon stagnálásra, az új ingatlanok piacán 3% körüli áremelkedésre lehet számítani.

A GKI Gazdaságkutató Rt. 1993 óta országosan reprezentatív (korábban 1000, 2001-től 1500 fős) lakossági mintán végzi a lakosság gazdasági várakozásainak és beruházási terveinek felmérését az Európai Unió módszertanát követve. Ennek keretében negyedévente kerül sor a lakosság lakásépítési, -vásárlási, illetve -felújítási terveinek felmérésére.

A 2005. júliusi felmérés adatai szerint kissé tovább romlott a háztartások lakásépítési és -vásárlási kedve - derült ki a szezonális hatásoktól megtisztított mutató alakulásából. Ezzel szemben a meglévő lakásokra való költési hajlandóság erősödött. Jelen felmérés alkalmával 1,4% (megelőző negyedévben is 1,4 %) azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek a következő egy évet tekintve biztosak abban, hogy lakást vásárolnak vagy építenek. Emellett 2,6 %-ról 2,1%-ra csökkent azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek nem ennyire biztosak elhatározásukban, de ugyancsak lakás építését, vagy vásárlását tervezik a következő két évben. Meglévő lakásán viszont a háztartások 4,4%-a (megelőző negyedévben csak 2,7 %-a) tervez biztosan jelentős fejlesztéseket egy éven belül. Ezen túlmenően további 9% (megelőző negyedévben 12,3 %) tartja valószínűnek ilyen kiadásait.

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)