A végső kicsengetésre várva...
Miért állt el az egyház és egy nyíregyházi alapítvány a peremkerületi iskolák működtetésétől?
Egy tavalyi közgyűlési döntés eredményekét ez év őszétől két iskola kapuja már nem nyílik ki többé sem a somosi, sem a zagyvai gyerekek számára. Volt egy remény azonban, amelyet egy nyíregyházi alapítvány és a katolikus egyházmegye éltetett a peremkerület lakóiban, mára viszont ez is szertefoszlott. Hogy miért is, arról az érintett felek eltérően vélekednek.
– A 2003/2004-es tanév vége a somosi és zagyvarónai iskolák működésének végét is jelentik, mivel a közgyűlés határozott arról, hogy a korábbi formában, vagyisönkormányzati intézményként a működésüket nem tervezi. A peremkerületi iskolákba járó gyerekeket a város többi intézményében helyezik el – mondta Kovácsné Czene Csilla, Salgótarján alpolgármestere. Az önkormányzat szóban forgó határozatában szerepel továbbá, hogy az épület hasznosításánál elsőbbséget élvez a humán terület, így elindult egy kezdeményezés, amely a két iskolát megőrizné a településrész lakói számára. A somosi kapcsán felmerült az alapítványi formában történő működtetés, a zagyvai esetében pedig, hogy az egyház tartaná fenn.
Kovácsné Czene Csillaelmondta, – a somosit illetően – hivatalos megkeresés a nyíregyházi székhelyű Jövőnkért Alapítvány főigazgatójától, Beszterczey Pétertől érkezett.
A „Jövőnkért ” Alapítvány két intézményt, egy művészetoktatási és a Perspekítva nevű felnőttképző intézményt tartja fenn – mondta a főigazgató.
Somos képviselői megkeresték az alapítványunkat azt remélve, hogy közreműködésünkkel a salgótarjáni városi közgyűlés által bezárásra ítélt létesítményt továbbra is megtarthatják a faluközösség számára. – Salgótarjáni látogatásom során megnéztem az iskolát, beszéltem a tantestülettel és természetesen egyeztetéseket folytattam a város önkormányzatával. Első lépésként kértem a városvezetést egy kimutatás összeállítására, amely tartalmazza az intézmény jelenlegi működésének gazdasági, műszaki és egyéb feltételeit. A helyi önkormányzat saját szakembereivel összeállítatta azt, s az derült ki, hogy az iskola műszaki állapota nem felel mega vonatkozó jogi előírásoknak. A szakhatóságok, úgy tűnik a fenntartó kilététől függően diferenciálják a követelményeket és másként értelmezik az előírásokat egy állami, önkormányzati fenntartású iskola, valamint egy magániskola esetében. – Az állami, önkormányzati fenntartású iskola esetében ugyanis arról van szó – fejtette ki a főigazgató – hogy a fenntartó és a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv ugyanaz. Ha azonban egy magánfenntartó átveszi az intézményt, azaz fenntartóváltás történik, a jogi előírások megkövetelése szigorúbbá válik. Abban az esetben ha a város önkormányzata az iskolát eladná az alapítványunknak, nekünk a megyei főjegyzőtől kellene megkérnünk a működési engedélyt, a szükségesszakhatósági hozzájárulások birtokában.
– Természetesen azt nem vállalom fel, hogy új iskolát építek – hangsúlyozta Beszterczey Péter, s hozzátette: álláspontja az volt, hogy a meglévőt olyan formában adja át az önkormányzat, amely a jogszabályi előírásoknak megfelel.
További indokai között az alapítvány főigazgatója elmondta: számukra nem igazán fogadhatóak el az önkormányzat által szabott feltételek. írásban kinyilvánították, hogy chogy „az önkormányzatnak nem áll szándékában átadnia egyetlen intézményt sem más fenntartónak: a felszabaduló iskolaépületek felújítását nem tervezik”. Gyakorlatilag úgy néz ki, hogy a városnak az iskola teher, ezért kívánja bezárni. Ha azonban átadná az intézményt, megszabadulna a kiadásoktól, ugyanakkor gondoskodna a feladatellátásról az alapítványunkon keresztül, s így kielégítené a somosiak igényét.
– A közös érdekek figyelembe vételével tudnánk együttműködni. Salgótarján önkormányzata a maga érdekeit összhangba kellene hoznia a somosiakéval – mondta a főigazgató. Így írásban jeleztük mind az önkormányzat, mind pedig az iskola felé, hogy a jelenlegi feltételek mellett elálltunk szándékainkól, azt azonban nem zártuk ki, hogy az álláspontok közeledtével tovább folytassuk a tárgyalásokat.
Beszterczey Péter elmodta továbbá, hogy a már létező művészeti tagiskolájuk működésének kezdetén – 2000-ben – a salgótarjáni önkormányzat, erőfölénye tudatában szinte „kiszervezték” onnan a diákokat, a tanárokat, csak azért, hogy saját művészeti intézményét megteremtse. Megítélésem szerint ez a beavatkozás nem szolgálta az intézményrendszerek sokszínűvé válásának ügyét, szakmailag és gazdaságilag pedig ugyancsak indokolatlan volt. Az ország nyolc nagyvárosában vagyunk jelen, de ilyen jelenséggel sehol sem találkoztuk. Bízom benne – hisz erre utaló jelek mutatkoznak – hogy Salgótarjánban is megindul egy új típusú gondolkodás, melynek kapcsán az érintett felek együttesen törekszenek arra, hogy munkájukkal csak egy célt szolgáljanak, nevezetesen a salgótarjáni gyerekek mindenek felett álló érdekeit – fogalmazta meg a főigazgató.
A zagyvarónai polgárok – Baglyasné Földi Nóraönkormányzati képviselő közbenjárásával – két intézményt kerestek fel a Bátki József Általános Iskola jövőjével kapcsolatban: a Magyar Kolping Szövetséget és a Váci Püspökség Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságát. Ez utóbbi nevében Bokros Levente nyilatkozott lapunknak: az oktatási törvény értelmében 2008-ig jelentős fejlesztést kell végrehajtani minden oktatási intézményben.
Miután megnéztük az iskolát, beláttuk, hogy csak abban az esetben tudnánk átvenni, ha az már ezeknek az elvárásoknak eleve megfelelne. Nem tudjuk ugyanis felvállalni, hogy „tetőtől talpig” felújítsuk azt. – Nem arról van tehát szó, hogy az egyházmegye elzárkózott volna az ügytől, hanem arról, hogy jelenleg 14 oktatási intézményt tartunk fenn, és így lehetőségeink nem engedik ennek a felújítását – egészítette ki Bokros Levente.
Baglyasné Földi Nóra elmondta: sajnos nem jutott el az ügy addig, hogy kérhesse a közgyűléstől az épület ingyenes használatba adását.
Ugyanakkor a városvezetés elképzeléseivel megegyezik az a legújabb felvetés, mely szerint a Bátki szociális otthonként működne a jövőben az egyházmegye fenntartásában.
Az alpolgármester a somosi és zagyvai intézményekkel kapcsolatban hangsúlyozta: az önkormányzat komolyan átgondolta a peremkerületi iskolák megszüntetését, ezért nem szándékozik átadni más fenntartónak, hiszen elkerülhetetlen hogy kivonják azokat az intézményi körből. Mindezek mellett – fűzte hozzá – ha bárki intézményt szeretne alapítani, s ahhoz a felszabaduló épületre szüksége van, akkor támogatjuk, de anyagiakban nem tudunk szerepet vállalni. – A nem önkormányzati típusú alapításokhoz a városban mindig pozitívan álltunk, jó példa erre az Uzoni Péter Általános Iskola, ahol szakmai együttműködésünkkel segítettük a Hit Gyülekezet által alapított intézményt.
(Szóbeszéd tárgya, hogy a Hit Gyülekezete tárgyal a városvezetéssel a szóban forgó épületek valamelyikének megvételéről, de ezt Illés Kornél,a Hit Gyülekezet vezetője cáfolta, mondván: Zagyvapálfalván, a volt síküveggyári pályán szeretnék felépíteni az új iskolájukat. Mint azt a lelkész elmondta: jelenleg zajlik a tervek engedélyeztetése.)
– A nyíregyházi alapítvány, a Kolping Szövetség és a Püspökség által kért műszaki felmérés elkészült az érvényben lévő jogszabályok alapján és a meghatározott műszaki követelmények szerint, amelyet megküldtünk az érintetteknek. Ez a jelenlegi helyzetet és a működéshez szükséges követelményeket rögzíti – fogalmazta meg Kovácsné Czene Csilla. Az alapítvány főigazgatója december 13-án közölte, nem kíván további tárgyalásokat folytatni az ügyben, mivel a meglévő állapot nem teszi lehetővé a működést és mivel az intézményt csak abban az esetben állna módjában a jövőben működtetni, ha az önkormányzat átadná azt részére.
A katolikus egyház és a Kolping Szövetség szintén hasonló okból lépett vissza – tudtuk meg.
Az alpolgármester kiemelte: nem arról van szó, hogy az önkormányzatnak szüksége van tizenegy általános iskolára csak éppen a terheit nem tudja vállalni és ezért keresi, hogy ki venné át fenntartását, hanem az az igazság hogy kevesebb intézményre van szüksége ahhoz, hogy feladatát ellássa. A szóban forgó két épület és a kapacitás kivonható, hiszen ez ügyben már megfontolt önkormányzati döntés született korábban. Ha nem szüntetjük meg a két peremkerületi iskolát, hanem átadjuk más fenntartónak, akkor a jelenlegi üres férőhelyek továbbra is üresek maradnak, s így egy másik intézményt kell bezárni – indokolta a városvezetés álláspontját Kovácsné Czene Csilla.
– Egyoldalú gondolkodás azt kérni tőlünk – amikor kapacitáshiány van – hogy intézményátadással teremtsük meg két iskola jövőbeli működésének alapfeltételeit. A tárgyalások ingyenes használatbaadásról szóltak, arra hivatkozva, hogy máshol ez így működik – fogalmazta meg az alpolgármester, s hozzátette: minimális anyagi tőkebefektetési szándékot sem látta az érdeklődők részéről.
Nógrád Megyei Hírlap
– A 2003/2004-es tanév vége a somosi és zagyvarónai iskolák működésének végét is jelentik, mivel a közgyűlés határozott arról, hogy a korábbi formában, vagyisönkormányzati intézményként a működésüket nem tervezi. A peremkerületi iskolákba járó gyerekeket a város többi intézményében helyezik el – mondta Kovácsné Czene Csilla, Salgótarján alpolgármestere. Az önkormányzat szóban forgó határozatában szerepel továbbá, hogy az épület hasznosításánál elsőbbséget élvez a humán terület, így elindult egy kezdeményezés, amely a két iskolát megőrizné a településrész lakói számára. A somosi kapcsán felmerült az alapítványi formában történő működtetés, a zagyvai esetében pedig, hogy az egyház tartaná fenn.
Kovácsné Czene Csillaelmondta, – a somosit illetően – hivatalos megkeresés a nyíregyházi székhelyű Jövőnkért Alapítvány főigazgatójától, Beszterczey Pétertől érkezett.
A „Jövőnkért ” Alapítvány két intézményt, egy művészetoktatási és a Perspekítva nevű felnőttképző intézményt tartja fenn – mondta a főigazgató.
Somos képviselői megkeresték az alapítványunkat azt remélve, hogy közreműködésünkkel a salgótarjáni városi közgyűlés által bezárásra ítélt létesítményt továbbra is megtarthatják a faluközösség számára. – Salgótarjáni látogatásom során megnéztem az iskolát, beszéltem a tantestülettel és természetesen egyeztetéseket folytattam a város önkormányzatával. Első lépésként kértem a városvezetést egy kimutatás összeállítására, amely tartalmazza az intézmény jelenlegi működésének gazdasági, műszaki és egyéb feltételeit. A helyi önkormányzat saját szakembereivel összeállítatta azt, s az derült ki, hogy az iskola műszaki állapota nem felel mega vonatkozó jogi előírásoknak. A szakhatóságok, úgy tűnik a fenntartó kilététől függően diferenciálják a követelményeket és másként értelmezik az előírásokat egy állami, önkormányzati fenntartású iskola, valamint egy magániskola esetében. – Az állami, önkormányzati fenntartású iskola esetében ugyanis arról van szó – fejtette ki a főigazgató – hogy a fenntartó és a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv ugyanaz. Ha azonban egy magánfenntartó átveszi az intézményt, azaz fenntartóváltás történik, a jogi előírások megkövetelése szigorúbbá válik. Abban az esetben ha a város önkormányzata az iskolát eladná az alapítványunknak, nekünk a megyei főjegyzőtől kellene megkérnünk a működési engedélyt, a szükségesszakhatósági hozzájárulások birtokában.
– Természetesen azt nem vállalom fel, hogy új iskolát építek – hangsúlyozta Beszterczey Péter, s hozzátette: álláspontja az volt, hogy a meglévőt olyan formában adja át az önkormányzat, amely a jogszabályi előírásoknak megfelel.
További indokai között az alapítvány főigazgatója elmondta: számukra nem igazán fogadhatóak el az önkormányzat által szabott feltételek. írásban kinyilvánították, hogy chogy „az önkormányzatnak nem áll szándékában átadnia egyetlen intézményt sem más fenntartónak: a felszabaduló iskolaépületek felújítását nem tervezik”. Gyakorlatilag úgy néz ki, hogy a városnak az iskola teher, ezért kívánja bezárni. Ha azonban átadná az intézményt, megszabadulna a kiadásoktól, ugyanakkor gondoskodna a feladatellátásról az alapítványunkon keresztül, s így kielégítené a somosiak igényét.
– A közös érdekek figyelembe vételével tudnánk együttműködni. Salgótarján önkormányzata a maga érdekeit összhangba kellene hoznia a somosiakéval – mondta a főigazgató. Így írásban jeleztük mind az önkormányzat, mind pedig az iskola felé, hogy a jelenlegi feltételek mellett elálltunk szándékainkól, azt azonban nem zártuk ki, hogy az álláspontok közeledtével tovább folytassuk a tárgyalásokat.
Beszterczey Péter elmodta továbbá, hogy a már létező művészeti tagiskolájuk működésének kezdetén – 2000-ben – a salgótarjáni önkormányzat, erőfölénye tudatában szinte „kiszervezték” onnan a diákokat, a tanárokat, csak azért, hogy saját művészeti intézményét megteremtse. Megítélésem szerint ez a beavatkozás nem szolgálta az intézményrendszerek sokszínűvé válásának ügyét, szakmailag és gazdaságilag pedig ugyancsak indokolatlan volt. Az ország nyolc nagyvárosában vagyunk jelen, de ilyen jelenséggel sehol sem találkoztuk. Bízom benne – hisz erre utaló jelek mutatkoznak – hogy Salgótarjánban is megindul egy új típusú gondolkodás, melynek kapcsán az érintett felek együttesen törekszenek arra, hogy munkájukkal csak egy célt szolgáljanak, nevezetesen a salgótarjáni gyerekek mindenek felett álló érdekeit – fogalmazta meg a főigazgató.
A zagyvarónai polgárok – Baglyasné Földi Nóraönkormányzati képviselő közbenjárásával – két intézményt kerestek fel a Bátki József Általános Iskola jövőjével kapcsolatban: a Magyar Kolping Szövetséget és a Váci Püspökség Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságát. Ez utóbbi nevében Bokros Levente nyilatkozott lapunknak: az oktatási törvény értelmében 2008-ig jelentős fejlesztést kell végrehajtani minden oktatási intézményben.
Miután megnéztük az iskolát, beláttuk, hogy csak abban az esetben tudnánk átvenni, ha az már ezeknek az elvárásoknak eleve megfelelne. Nem tudjuk ugyanis felvállalni, hogy „tetőtől talpig” felújítsuk azt. – Nem arról van tehát szó, hogy az egyházmegye elzárkózott volna az ügytől, hanem arról, hogy jelenleg 14 oktatási intézményt tartunk fenn, és így lehetőségeink nem engedik ennek a felújítását – egészítette ki Bokros Levente.
Baglyasné Földi Nóra elmondta: sajnos nem jutott el az ügy addig, hogy kérhesse a közgyűléstől az épület ingyenes használatba adását.
Ugyanakkor a városvezetés elképzeléseivel megegyezik az a legújabb felvetés, mely szerint a Bátki szociális otthonként működne a jövőben az egyházmegye fenntartásában.
Az alpolgármester a somosi és zagyvai intézményekkel kapcsolatban hangsúlyozta: az önkormányzat komolyan átgondolta a peremkerületi iskolák megszüntetését, ezért nem szándékozik átadni más fenntartónak, hiszen elkerülhetetlen hogy kivonják azokat az intézményi körből. Mindezek mellett – fűzte hozzá – ha bárki intézményt szeretne alapítani, s ahhoz a felszabaduló épületre szüksége van, akkor támogatjuk, de anyagiakban nem tudunk szerepet vállalni. – A nem önkormányzati típusú alapításokhoz a városban mindig pozitívan álltunk, jó példa erre az Uzoni Péter Általános Iskola, ahol szakmai együttműködésünkkel segítettük a Hit Gyülekezet által alapított intézményt.
(Szóbeszéd tárgya, hogy a Hit Gyülekezete tárgyal a városvezetéssel a szóban forgó épületek valamelyikének megvételéről, de ezt Illés Kornél,a Hit Gyülekezet vezetője cáfolta, mondván: Zagyvapálfalván, a volt síküveggyári pályán szeretnék felépíteni az új iskolájukat. Mint azt a lelkész elmondta: jelenleg zajlik a tervek engedélyeztetése.)
– A nyíregyházi alapítvány, a Kolping Szövetség és a Püspökség által kért műszaki felmérés elkészült az érvényben lévő jogszabályok alapján és a meghatározott műszaki követelmények szerint, amelyet megküldtünk az érintetteknek. Ez a jelenlegi helyzetet és a működéshez szükséges követelményeket rögzíti – fogalmazta meg Kovácsné Czene Csilla. Az alapítvány főigazgatója december 13-án közölte, nem kíván további tárgyalásokat folytatni az ügyben, mivel a meglévő állapot nem teszi lehetővé a működést és mivel az intézményt csak abban az esetben állna módjában a jövőben működtetni, ha az önkormányzat átadná azt részére.
A katolikus egyház és a Kolping Szövetség szintén hasonló okból lépett vissza – tudtuk meg.
Az alpolgármester kiemelte: nem arról van szó, hogy az önkormányzatnak szüksége van tizenegy általános iskolára csak éppen a terheit nem tudja vállalni és ezért keresi, hogy ki venné át fenntartását, hanem az az igazság hogy kevesebb intézményre van szüksége ahhoz, hogy feladatát ellássa. A szóban forgó két épület és a kapacitás kivonható, hiszen ez ügyben már megfontolt önkormányzati döntés született korábban. Ha nem szüntetjük meg a két peremkerületi iskolát, hanem átadjuk más fenntartónak, akkor a jelenlegi üres férőhelyek továbbra is üresek maradnak, s így egy másik intézményt kell bezárni – indokolta a városvezetés álláspontját Kovácsné Czene Csilla.
– Egyoldalú gondolkodás azt kérni tőlünk – amikor kapacitáshiány van – hogy intézményátadással teremtsük meg két iskola jövőbeli működésének alapfeltételeit. A tárgyalások ingyenes használatbaadásról szóltak, arra hivatkozva, hogy máshol ez így működik – fogalmazta meg az alpolgármester, s hozzátette: minimális anyagi tőkebefektetési szándékot sem látta az érdeklődők részéről.
Nógrád Megyei Hírlap