Megszűnő konszenzus Nógrádban (Interjú 2. része)
- Az emberek elsősorban védelmet, biztonságot várnak ma a vezetőktől: a települési vezetőktől éppúgy, mint a megyei vezetőktől - a munkahelyük védelmét, az intézményeik megóvását, megőrzését. Ezen a téren mit tud mondani Nógrád megyéből?
- Ezt mi mindig is fontosnak tartottuk. 1998 és 2002 között ez a megyei önkormányzat életében, vagy az akkor még feladattal is terhelt és működő megyei területfejlesztési tanács életében kiemelkedő prioritással bírt. Abban az időszakban jelentős munkahelyteremtő beruházások telepedtek meg Nógrád megyében: több mint 2500 új munkahelyet tudtunk létrehozni, több mint 2000 munkahelyet tudtunk megőrizni. Többek között is annak köszönhetően, hogy a kormányzat részéről Nógrád megye, mint az egyik leghátrányosabb helyzetű megye, kiemelt támogatást kapott.
Becsó Zsolt elnök úr nyilatkozata a megyét ért politikai behatásokról - 2. rész
Azonban 2002-t követően, 2004-től elindult a megyei területfejlesztési tanácsoknak a kiüresítése. A regionális fejlesztési tanácsok szintjére decentralizálták az ő megfogalmazásuk szerint a forrásokat. Elszakadtak az emberektől a döntéshozók, elszakadtak a vállalkozásoktól a döntéshozók.
Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke
Amíg helyi szinten, megyei szinten tudtuk a gazdaságfejlesztéshez vagy akár az önkormányzati fejlesztésekhez kapcsolódó döntéseket meghozni, addig azt is mondhatom, hogy egyfajta konszenzus volt Nógrád megyében. Amióta alapvetően politikai behatások érvényesülnek, ez a konszenzus megszűnt. Ráadásul 2004-et követően már a működő tőke is elkerülte Nógrád megyét, jelentősebb zöldmezős beruházás a kereskedelmet kivéve nem realizálódott.
(További részletek a videófelvételen)
Sorozatunkat folytatjuk Becsó Zsolttal, Nógrád megye elnökével...
Szólj hozzá a fórumon!
