A Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetőjét, Dr.Szabó Sándor kormánymegbízottat kérdeztük a helyi  Kormányhivatal és Kormányablak tapasztalatairól.

- Január 1-én megalakultak a Megyei Kormányhivatalok. Nógrád megyében hogyan ment az átállás? Összesen hány munkatárssal kezdték meg a munkát?

- A Kormány még 2010. szeptemberében döntött a területi államigazgatási szervezet-rendszer jelentős mértékű átalakításáról, a szakigazgatási szervek integrációjáról, a Kormányhivatalok létrehozásáról. Ennek megfelelően jött létre 2011. január 1. napjával – 14 szakigazgatási szerv integrációjával – a Nógrád Megyei Kormányhivatal.

Mindez az egykori Közigazgatási Hivatal – mint „törzshivatal” –  bázisán történt, és komoly méret-, illetve létszámgyarapodással járt. Jelenleg Nógrádban 25 helyen 33 egységünk (77 főosztályunk, osztályunk) működik 527 fővel.

Bár mindez soknak tűnhet, összességében az átalakulás nem járt tényleges létszámgyarapodással, a szakigazgatási szervek meglévő munkatársai kerültek átvételre a Kormányhivatalba. És – bár a feladatkörünk nem szűkebb a többiekénél – mi alkotjuk az ország legalacsonyabb létszámú kormányhivatalát.

- Hogyan értékelné az elmúlt kéthavi munkát? Mit sikerült elérni, és mi az, ami még Önök előtt áll a közeljövőben?
- Az azért kiolvasható  a számokból, hogy az integráció során egy rendkívül  összetett rendszer jött létre. A szakigazgatási szervek országos központi hivatalai meglehetősen változó működtetési gyakorlatot követtek, ami már az átadás-átvétel során is megmutatkozott. Rendkívül sokféle, eltérő állapotú vagyontárgy, ingóságok és ingatlanok kerültek most egy kézbe és bizony igen eltérő szabály-rendszereket kell a működtethetőség és nem utolsó sorban a hatékonyság érdekében „összecsiszolni”, egységesíteni.

Nem szeretném szépíteni a dolgot: ez sehol a világon nem sikerülne tökéletesen, konfliktus-mentesen, és itt, nálunk is jár némi érdeksérelemmel. Semmiképp nem célunk ugyanakkor az amúgy sem egyszerű helyzet kiélezése: Meggyőződésem, hogy régebbi és új munkatársaink nagy szakértelemmel és elkötelezettséggel fogják végrehajtani az új hivatali struktúra felépítését, „beüzemelését” és komolyan remélem, hogy az országos hivatalok is egyre barátságosabb segítőtársaink lesznek ebben a folyamatban.Azt gondolom, hogy nem haladunk rossz ütemben, de nincsenek illúzióim: az első  esztendő meglehetősen küzdelmesnek ígérkezik.
- A Kormányablakok szintén több, mint egy hónapja működnek. Az Önök megyéjében mik a tapasztalatok?
- A Kormányablak – bár a rendszer egyik legfontosabb újítása – mégiscsak a Kormányhivatal egy szervezeti egysége (a törzshivatal „ügyfélszolgálati osztálya”). Munkatársaink jelenleg még csak nagyjából húsz ügytípusban tudnak eljárni, vagy irányító tájékoztatás nyújtásával

segíteni (egyelőre ez utóbbi a jellemző). Azaz ma még első sorban a lehetőséget látjuk benne, azt a szolgáltatási pontot, amely egyre szélesedő körben képes lesz az ügyek intézésére, a lakossági kapcsolatok és információs tevékenység bővítésére, egyúttal a szakigazgatási szervek ügyfélszolgálati tevékenységének az integrációjára.

A salgótarjáni Kormányablak önmagában, a megye egész területén ezt a funkcióját természetesen aligha tudja betölteni, tehát az ügyfélszolgálati hálózat jelentős bővülésével – legalább a „kistérségi”  szintre történő kiterjesztésével – számolunk.Mindezekkel együtt a tapasztalataink kedvezőek: a Kormányablak munkatársai valamennyien felsőfokú végzettséggel rendelkező, folyamatos továbbképzésekben részesülő ügyintézők, akik idővel egyre magasabb színvonalon, nagy rutinnal képesek lesznek megoldani az állampolgárok összetettebb problémáit is. Azt gondolom, hogy végső soron – és teljes joggal – ezt várják el tőlünk, legyen szó a számos szakterület bármelyikéről, a törzshivatalról, vagy a szakigazgatási szervekről.



MCOnet-Kovács Tünde

Nógrád megye online - nogradmegye.biz