Védjegy, Közel-kelet, és a varrógép...
Három nő, három nem mindennapi, szines egyéniség, s mégis, a jogász, ötgyerekes családanya, a külpolitikai műsor szerkesztője és a ruhaiparba véletlenek során keresztül bekerült cégvezető közös vonásokat is mutat. Például azt, hogy mindhárman kötődnek valahogyan Nógrád megyéhez, azon belül Salgótarjánhoz, s a sikert értékek teremtésében mérik. Sokféleségüket, életszemléletüket, női szerepeiket villantotta fel az a jó hangulatú, kamarai rendezvény, melynek tegnap délelőtt a József Attila művelődési központ konferencia-terme adott helyet.
Salgótarján. Egy európai uniós program alapötletét sajátossá téve a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (NKIK) sikeres, ismert arcokat invitált reflektorfénybe, hogy érzékeltesse, ki, mit is ért valójában siker alatt, s ki mit ért el, mit tett le az asztalra, eddigi pályája során. A megtelt konferencia-teremben nemcsak nők kísérték figyelemmel a portrék kirajzolódását. ezt megelőzően Székyné dr. Sztrémi Melindának, a város polgármesterének köszöntőjét, bevezetőjét, melyben egyebek mellett a meghívott vendégek tarjáni kötődését emelte ki. Majd röviden bemutatta a három hölgyet, elsőként Lévai Anikó jogászt, Orbán Viktor volt miniszterelnök feleségét, öt gyermekes családanyát, a nemzetközi gyermekmentő és más segélyszervezet aktivistáját, akinek otthon a kertre is jut ideje. Hogyan tudja összeegyeztetni mindezt - hangzott a kérdés. A megoldás kulcsa esetében a hozzáállás lehet: Lévai Anikó mindegyik feladatát egyformán nagyon komolyan veszi. 1986-ban Salgótarjánban kezdte jogászi munkáját, egy évig dolgozott itt, sok szakmai és élettapasztalatra tett szert ezalatt. Dolgozott külföldi magánbanknál, aztán a csemeték érkezése és újabb tanulás után döntött úgy, hogy egyetemi tanárként folytatja. Öt éves a lekisebb, húsz a legnagyobb gyereke, és nem merné saját magára azt mondani, hogy sikeres. Meglátása szerint majd 20-30 év múlva, ha a fia és a lányai „eljutnak oda, ahová szeretnének" lesz időszerű beszélni erről. Szülők esetében - úgy véli - a gyerek helytállása a sikeresség védjegye. Azt azonban ennek kapcsán elmondta még, örül, hogy, „mindenfajta szirénhangnak ellent tudott állni."
Egy magyar nő arab gyökerekkel: ő Al-Ghaoui Hesna, aki a tarjáni Gagarin iskolában kezdte tanulmányait,Szolnokon, majd Soros-ösztöndíjjal Amerikában folytatta. Jogi diplomát szerzett, bár vonzódott a képzőművészethez és az újságíráshoz is. Egy abszurd novellájával kopogtatott be az egyik országos napilap szerkesztőségébe, s a férjét felfaló nősténysáska történetével elsődlegesen, majd a szíriai hadügyminiszterrel készített első interjújával ténylegesen elindította újságírói pályáját. Ma tévés külpolitikai műsorszerkesztő, és továbbra is sűrűn forgat a közel-keleti összecsapásokról. Elve, hogy óvatosnak kell lenni, de félni nem szabad. Al-Ghaoui Hesna elmesélte, hogy nem tartja magát haditudósítónak, mert nem csak az effajta feladatokat csinálja: sok időt tölt a televízió Szabadság-téri székházában. Igyekezett eloszlatni az olyan téves feltevéseket, melyek általánosítanak a muszlimokkal kapcsolatban. Példákkal érzékeltetve mondta, az arab világban egyaránt megvan a merevebb és a korszerűbb felfogás, vagyis a fejlődés nem rekedt meg. Mint nőt sem érte soha hátrányos megkülönböztetés arab országokban, Végül az ugandai kőbányában a saját iskolázásához szükséges anyagiakat rendre megerőltető kőaprítással előteremtő lány példájával arra igyekezett rávilágítani, milyen mértékű a szegénység az afrikai országban. S mire készteti ez az orvosi pályára készülő, a nagy fizikai terhelés miatt máris koravén fiatalt.
Pedagógus szeretett volna lenni, de a ruhaiparba sodorta a sorsa, melyben része volt szülei tanácsának is. Szabó Imréné, a kazári Axamo Kft. vezetője annak idején, lányként nem hitte volna, hogy a részéről szúrós szemmel méregetett varrógép, édesanyja szerzeménye - s még inkább, az amire használják - egyszer majd fontos szerepet kap az életében. Szivesen és jól tanult, fiatal felnőttként a Váci Kötöttárugyár kazári egységénél kezdett dolgozni, ahol aztán különböző vezetői beosztásokban is kamatoztatta tudását. Mikor évtizedek múlva a ruhaipar igen komoly nehézségekkel nézett szembe, s az vált a legégetőbb kérdéssé, hogy megmarad-e a kazári varrodások munkahelye, Szabó Imréné úgy döntött, belevág a vállalkozásba. Ma már elmondhatja: 42 éve van varroda a falujában. Szavai szerint jó kollektíva, jó szakemberekkel, és hozzá kell tenni: jókor, jó döntéseket hozó vezetővel, aki ötven évesen is szakvizgázott, mert ezt kívánta a német piac, ahová öt éve termelnek. A napi megfelelés felelőssége, munkaügyi pályázat, minőségi munka, s a háttérben a családja támogatása, ezek segítették és segítik a hetven főt foglalkoztató cég talponmaradását.
„Jó érzés, hogy munkát tudunk adni" summázta az utóbbiakat szerényen az asszony, akinek két felnőtt családos lánya a megyeszékhelyen él. Napjait a hat unoka teszi még szebbé, tartalmasabbá, de a közösségi hagyományőrzés, az önkormányzati képviselői munka is fontos elem az életében.
A vendégekről többet is megtudhatott a közönség az NKIK elnöke,dr.Tordai Péter sikerrel, családdal, karrierrel, női praktikákkal kapcsolatos kérdéseire adott válaszokból.
(Forrás: Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara - nkik.hu)
A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (NKIK) sikeres, ismert arcokat invitált reflektorfénybe
Egy magyar nő arab gyökerekkel: ő Al-Ghaoui Hesna, aki a tarjáni Gagarin iskolában kezdte tanulmányait,Szolnokon, majd Soros-ösztöndíjjal Amerikában folytatta. Jogi diplomát szerzett, bár vonzódott a képzőművészethez és az újságíráshoz is. Egy abszurd novellájával kopogtatott be az egyik országos napilap szerkesztőségébe, s a férjét felfaló nősténysáska történetével elsődlegesen, majd a szíriai hadügyminiszterrel készített első interjújával ténylegesen elindította újságírói pályáját. Ma tévés külpolitikai műsorszerkesztő, és továbbra is sűrűn forgat a közel-keleti összecsapásokról. Elve, hogy óvatosnak kell lenni, de félni nem szabad. Al-Ghaoui Hesna elmesélte, hogy nem tartja magát haditudósítónak, mert nem csak az effajta feladatokat csinálja: sok időt tölt a televízió Szabadság-téri székházában. Igyekezett eloszlatni az olyan téves feltevéseket, melyek általánosítanak a muszlimokkal kapcsolatban. Példákkal érzékeltetve mondta, az arab világban egyaránt megvan a merevebb és a korszerűbb felfogás, vagyis a fejlődés nem rekedt meg. Mint nőt sem érte soha hátrányos megkülönböztetés arab országokban, Végül az ugandai kőbányában a saját iskolázásához szükséges anyagiakat rendre megerőltető kőaprítással előteremtő lány példájával arra igyekezett rávilágítani, milyen mértékű a szegénység az afrikai országban. S mire készteti ez az orvosi pályára készülő, a nagy fizikai terhelés miatt máris koravén fiatalt.
Pedagógus szeretett volna lenni, de a ruhaiparba sodorta a sorsa, melyben része volt szülei tanácsának is. Szabó Imréné, a kazári Axamo Kft. vezetője annak idején, lányként nem hitte volna, hogy a részéről szúrós szemmel méregetett varrógép, édesanyja szerzeménye - s még inkább, az amire használják - egyszer majd fontos szerepet kap az életében. Szivesen és jól tanult, fiatal felnőttként a Váci Kötöttárugyár kazári egységénél kezdett dolgozni, ahol aztán különböző vezetői beosztásokban is kamatoztatta tudását. Mikor évtizedek múlva a ruhaipar igen komoly nehézségekkel nézett szembe, s az vált a legégetőbb kérdéssé, hogy megmarad-e a kazári varrodások munkahelye, Szabó Imréné úgy döntött, belevág a vállalkozásba. Ma már elmondhatja: 42 éve van varroda a falujában. Szavai szerint jó kollektíva, jó szakemberekkel, és hozzá kell tenni: jókor, jó döntéseket hozó vezetővel, aki ötven évesen is szakvizgázott, mert ezt kívánta a német piac, ahová öt éve termelnek. A napi megfelelés felelőssége, munkaügyi pályázat, minőségi munka, s a háttérben a családja támogatása, ezek segítették és segítik a hetven főt foglalkoztató cég talponmaradását.
A rendezvény hallgatói
„Jó érzés, hogy munkát tudunk adni" summázta az utóbbiakat szerényen az asszony, akinek két felnőtt családos lánya a megyeszékhelyen él. Napjait a hat unoka teszi még szebbé, tartalmasabbá, de a közösségi hagyományőrzés, az önkormányzati képviselői munka is fontos elem az életében.
A vendégekről többet is megtudhatott a közönség az NKIK elnöke,dr.Tordai Péter sikerrel, családdal, karrierrel, női praktikákkal kapcsolatos kérdéseire adott válaszokból.
(Forrás: Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara - nkik.hu)
Szólj hozzá a fórumon!