Gyenge gazdaság, gazdag kultúra
Nógrád megye 213 ezer lakosával az ország legkisebb lélekszámú, 2544 km2 kiterjedésével a második legkisebb területű megyéje. Népsűrűsége alacsonyabb az országos átlagnál (85 fő/ km2 - szemben a 108 fő/ km2-el). A megyében 131 település található, melyek közül hat város. A települések több mint fele (75) 1000 főnél, egynegyede (29) 500 főnél is kisebb lélekszámú.
Nyugat- és Dél-Nógrád gazdaságában tradicionálisan a mezőgazdasági jelleg dominál, míg a kelet-nógrádi térség - az elmúlt fél évszázad erőltetett fejlesztéseinek köszönhetően - ipari jellegű. A Nógrádi medence szénkészletére épülő nehézipar a '90-es évek elején látványos gyorsasággal omlott össze, még a nagy hagyományokkal rendelkező Salgótarján-Rimamurányi ipari konglomerátum sem tudott megkapaszkodni. A bányák és ipari munkahelyek bezárásra kerültek, így máig rendkívül magas a munkanélküliség. A térség GDP-je jelenleg az országban a legalacsonyabb.
A nehézipar térvesztésével kevésbé sújtott Nyugat-Nógrádban a szolgáltatási és ipari beruházások értéke magasabb, de a kép összességében meglehetősen lehangoló.
A helyzeten nem javított, hogy a megye a kétség kívül rossz helyzetben lévő Kelet-Magyarország és a dinamikusabban fejlődő központi régió közötti „holt-térben" helyezkedik el. Ilyen módon kimaradt a jelentős állami intervenciós támogatások köréből, de nem érte el a közép-magyarországi gazdasági élénkülés sem.
Nógrád gyenge gazdasági teljesítménye mellett rendkívül szép természeti környezettel rendelkezik (bár a turizmus fejlődését az idegenforgalmi infrastruktúra hiányosságai erősen hátráltatják). Kulturális öröksége kiemelkedően gazdag, irodalmi kultuszhelyei (Csesztve, Horpács) mellett világhírű a Világörökség részét képező hollókői ófalu, vagy az Európa-diplomás ipolytarnóci őslelet-együttes. Hagyományai, népviseletei szintén rendkívül attraktívak, világszerte ismertek.
[Forrás: nograd.hu]
