"Mint ismeretes, július 7-én a képviselő-testület határozatban fejezte ki...

Mint ismeretes, július 7-én a képviselő-testület határozatban fejezte ki szándékát arra vonatkozóan, hogy a tulajdonában lévő százszázalékos üzletrészt, a kábel- tévé kft.-t pályázat útján elidegenítésre meghirdeti. A pályázati feltételekről augusztus 10-én döntés született és a pályázati hirdetés országosan is megjelent.


Lombos Márton, a kábeltelevízió kft. munkatársa július 18-án 223 aláírást tartalmazó állampolgári beadványt nyújtott be a polgármesterhez, mely felveti az elidegenítés visszavonására irányuló lakossági igényt. Augusztus 12-én hitelesítésre adta be a véleménynyilvánító népszavazást indítványozó íveket a címzetes főjegyzőhöz. Az íveken feltüntetett kérdés így szólt: „Egyetért-e ön azzal, hogy a Balassagyarmati Kábeltelevízió Kft. ne kerüljön elidegenítésre, hanem továbbra is maradjon Balassagyarmat város önkormányzatának tulajdonában?” – Leginkább az eladás ellen szól az, hogy a kábeltévé kft. vagyonát, mely a város tulajdona, minden egyes előfizető egyszer már kifizette. Ha ezt a kft.-t megveszi egy multinacionális társaság, akkor az érte befizetett több száz millió forintnak a hozammal együtt vissza kell térülnie, s ezt a díjba beépítve az előfizetők fogják még egyszer megfizetni.

Mégis csak Balassagyarmat lakói vagyunk, s lehet bennünk némi lokálpatriotizmus egy prosperáló városi céggel kapcsolatban, melynek eladását az önkormányzat három – az ügyet vizsgáló – bizottsága sem támogatta – jegyezte meg Lombos Márton, aki beszámolt a jelenlegi fejleményekről is: – Szeptember 8-án átvettem a hitelesített íveket. Október 7-ig 2850 darab, az elidegenítést ellenző aláírást sikerült összegyűjtenem, melyeket október 17-én kezdett a helyi választási iroda egyenként ellenőrizni. Meg kell vizsgálniuk, érvényes-e a név, a lakcím és a személyi szám, s az állampolgár rendelkezik-e szavazati joggal. Megjegyzem, a rendszerváltozás óta még nem volt olyan ügy, melynek során ennyi aláírás gyűlt volna össze. Nagy iramban dolgozik a választási iroda. Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy ezúton mondjak köszönetet a főjegyzőnőnek és a hivatal munkatársainak, akik aláírásgyűjtésem leadásával és megszámlálásával kapcsolatban korrektül rendelkezésemre álltak. Ahhoz, hogy kötelező legyen a népszavazást kitűzni, a szavazásra jogosultak húsz százalékának aláírása, 2804 személy hozzájárulása szükséges. Ha nincs meg az aláírások száma, a népszavazást kiírni nem kötelező, de ki lehet írni – amennyiben jelentős népakaratról van szó.

Ha tíz- százaléknyi, tehát 1402 vagy több aláírás gyűlik össze, akkor népi kezdeményezésként a testületnek még egyszer tárgyalnia kell az ügyet – jegyezte meg Lombos Márton, aki szólt a pályázati kiírás általa ismert körülményeiről is: – A városban elterjedt a hír, miszerint a közigazgatási hivatal visszadobta a pályázatot, mert az nem jelölt meg forgalmi értéket. A 300 milliós értékű céget 250 milliósra becsülte az önkormányzat. Három pályázó jelentkezett, s tudomásom szerint az egyik 300 milliót, a másik két jelentkező pedig ennél többet ígért. Egyikük több mint 400 millió forintos ajánlatot tett, s ez 150 millióval meghaladja a polgármesteri hivatal által becsült értéket, melyről, ha értesüléseim nem csalnak, másfél óra alatt döntött a testület a pályázat viszszadobása napján egy rendkívüli testületi ülésen – a leadási határidő előtt egy nappal. A pályázati kiírásban a vételár 70 százalékban befolyásolja az elbírálást, s csupán 30 százalékban döntőek a műszaki fejlesztések és egyéb vállalások. Tehát nem az nyeri a pályázatot, aki a legtöbbet fejleszt, hanem aki a legtöbbet fizet.

Úgyis mondhatnám, hogy a testület elsősorban a pénztárcáját akarta helyrerakni, másodsorban gondol az információs társadalomra, ami a nyilatkozataikkal szöges ellentétben áll. A pályázatba betett, gyakran emlegetett garanciákról: a dolgozók megtartásával kapcsolatban könnyű utánaszámolni, hogy a végkielégítés összegének háromszoros kifizetése többe kerül-e a beruházónak, mint hat dolgozó ötéves bére járulékkal együtt. A minimum és az alapcsomag előfizetési díjának emelésével kapcsolatban: ez már bővebb és szakmai kifejtést igényelne. De nagy vonalakban: az áremelés és az alapcsomag csatornakiosztásának megváltoztatásával extraprofitot lehet létrehozni, amiből utóbb be lehet fizetni a szerződés be nem tartásával kapcsolatos költségeket – emelte ki az aláírásgyűjtés kezdeményezője, kifejtve a közelmúltban a városban terjesztett "Az Információs Társadalomért Baráti Kör, Balassagyarmat" által jegyzett röplappal kapcsolatos véleményét is.

Az irat felszólítja a gyarmati polgárokat arra, hogy semmiféle ívet ne írjanak alá, mert így a dinamikus fejlődést, az információs társadalom gyorsabb megteremtését akadályozzák meg, ráadásul a kábel-tv kft. jelenlegi ügyvezető igazgatójának havi közel félmilliós fizetését és másfél milliós éves prémiumát támogatják. A röplap lassúnak, lemaradónak, rapszodikusnak és bizonytalan műszaki fejlesztést megvalósító cégnek nevezi a kábel-tv-t. – Ha sikerül a kft. értékesítése, jelentősen bővülhetnek a vehető csa- tornák, kábelen érkezik az internet- szolgáltatás és kábelen elérhető lesz a hálózaton belüli olcsó telefonálás lehetősége is – mondja a röplap, mely egy szűk érdekcsoport törekvéseinek tartja az aláírásgyűjtést, hisz "a kft. vezetése abban érdekelt, hogy megőrizze anyagi érdekeltségét és saját pecsenyéjét sütögesse a város polgárai mögé bújva". "

(Forrás: www.nmedia.hu)