Magyarország háromnegyede nem beszél egy idegen nyelvet sem

A TNS Opinion & Social közvélemény-kutató Európai Bizottság számára készített ...

A TNS Opinion & Social közvélemény-kutató Európai Bizottság számára készített legfrissebb Eurobarometer felmérése szerint az Európai Unió lakosai között továbbra is növekvőben van az angol nyelv idegen nyelvként való használata. Az EU felnőtt lakosságának több, mint egyharmada (34 százalék) vallja azt, hogy anyanyelvén kívül angolul is tud kommunikálni - ez 2 százalékpontos növekedést jelent a 2001-es adatokhoz képest. Magyarországon ugyanakkor a megkérdezettek 71 százaléka válaszolta azt, hogy egyáltalán nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem, és csak 29 százalékuk válaszolta azt, hogy legalább egy külföldi nyelvet már elsajátított.

Az összesített eredmények arra is rámutatnak, hogy jelenleg az EU minden második állampolgára legalább egy idegen nyelvet is beszél1.

Mivel az EU lakosságának 13 százaléka angol anyanyelvű (Egyesült Királyság és Írország), ez azt jelenti, hogy az EU teljes felnőtt lakosságának szinte fele (47 százalék) beszél angolul.
A legelterjedtebb nyelvek között van még a német (12 százalék beszéli idegen nyelvként és 18 százalék vallja anyanyelvének) és a francia (11, illetve 12 százalékkal).

Meglepő, hogy Magyarországon az angol csak" a második legnépszerűbb beszélt nyelv (16 százalék), míg a német hajszálnyival megelőzi (17 százalék). Ami nagyon meglepő, hogy az orosz (2,4 százalék) és a francia (1,2 százalék) kivételével az összes többi nyelvet beszélők bőven 1 százalék alatt marad, ami nagyon messze esik az európai átlagtól. További jellegzetesség, hogy mind az angol, mind a német nyelv esetén a fiatalok és a budapesti lakosok jóval magasabb arányban beszélik ezeket a nyelveket az országos átlagnál. Különösen az angol nyelvtudás esetén jellemző a fiatalok és a fővárosiak túlsúlya": Budapesten és a 29 évesnél fiatalabbak körében 40 százalék az angolt legalább alapszinten beszélők aránya. A németet valamivel kisebb arányban beszéli ugyanez a két csoport (Budapest: 27 százalék, 29 év alattiak: 33 százalék), ám vidéken és az idősebbek körében is többen beszélik a németet az angolnál, így szerezte meg az országos összesítésben az első helyet.

Az EU bővítését követően a németül (anyanyelvként vagy idegen nyelvként) beszélők aránya összességében két százalékponttal esett 2001 óta - bár 4 százalékponttal nőtt azok aránya, akik idegen nyelvként használják. Emellett a franciául beszélők összesített aránya is 3 százalékponttal csökkent, míg a franciát idegen nyelvként használók aránya nem változott.

Ha az adatokat az EU 15 tagállamában végzett 2001-es kutatás eredményeivel hasonlítjuk össze, 3 százalékponttal (47 százalékról 50 százalékra) nőtt azok száma, akik saját bevallásuk szerint anyanyelvükön kívül valamely más nyelven is legalább társalgási szinten beszélnek.

A 10 új tagállam felvételével sokkal változatosabbá vált az Európai Unió nyelvi térképe, és ezzel párhuzamosan a lengyel és az orosz is megjelent az Unióban leggyakrabban használt nyelveinek listáján. Az eredményekből ugyanakkor az is kiderül, hogy az Unión belüli erősebb mobilitásnak, illetve az EU-n kívülről érkező bevándorlásnak a jelek szerint nincs érezhető hatása az általános nyelvhasználati adatokra.

A válaszadók jónak minősítik idegennyelv-tudásukat. Az öt leggyakrabban használt nyelv vizsgálata azt mutatta, hogy a válaszadók több, mint fele jónak vagy nagyon jónak ítéli nyelvtudását (angol: 69 százalék; spanyol: 65 százalék; német: 58 százalék, francia: 55 százalék ; orosz: 54 százalék). Általánosságban a kutatás által érintett valamennyi nyelvről elmondható, hogy a válaszadók tudásukat jobbnak ítélik, mint 2001-ben. Ez főként annak tudható be, hogy a régi tagállamok lakosai biztosabbak tudásukban.

Itthon a válaszadók 15-15 százalékban nagyon jónak minősítették angol, illetve német nyelvtudásukat, míg egy jelentős hányaduk (angol: 43%, német: 35%) már csak jónak értékelte saját tudását a két nyelv tekintetében. Az többi válaszadó - közel 50 százalék- alapszinten beszéli a két nyelvet. Tehát a nyelvtudás szintjében is elmaradunk valamelyest az európai átlagtól.

Országokra lebontva, 16 tagállamon belül az angol a legszélesebb körben beszélt nyelv, és az angolt említik leggyakrabban első" idegen nyelvként is.

Egyedül Szlovákiában nem jelölték meg az angolt a három leggyakrabban beszélt nyelv között. Az anyanyelv után a francia a legelterjedtebb nyelv az Egyesült Királyságban és Luxemburgban, a német pedig a Cseh Köztársaságban és Magyarországon.

Marita Carballo, a TNS Polling & Social globális vezetője így nyilatkozott az Eurobarometer eredményeivel kapcsolatban: "Az angol nyelv használata továbbra is növekvőben van az EU-ban, de - egyelőre - az EU-n belüli élénkebb mobilitás és az EU-n kívüli országokból érkező nagyobb létszámú bevándorlás nem gyakorol jelentős hatást a nyelvi térképre. Különösen figyelemre méltó, hogy mennyire megnőtt azon EU-polgárok száma, akik állításuk szerint legalább két nyelvet beszélnek. Az angol nyelvű média hozzáférhetőségének növekedésével - ami részben a műholdas televíziók és az internet könnyebb elérhetőségének is köszönhető - és a külföldi utazások térhódításával párhuzamosan az EU lakosai egyre nagyobb arányban szereznek első kézből tapasztalatot az angol nyelv megértésének és használatának előnyeiről, ezért valószínű, hogy ez az arány az elkövetkezendő években tovább nő."

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)