A régi tagországok protekcionista magatartása miatt 2006 nehezen válhat a mobilitás évévé, ahogyan azt az Európai Unió vezetői elképzelték.

Az Európai Bizottság február 6-án teszi közzé jelentését arról, hogy az új tagállamokból érkező munkaerő milyen hatást váltott ki a "régiek" piacán.


Mint ismeretes, a bővítés előtti 15 tagállamból csak Svédország nyitotta meg feltétel nélkül munkaerőpiacát az új tagállamok előtt. A többiek korlátozták az országba befogadott munkaerő létszámát (Ausztria, Olaszország, Portugália vagy Hollandia), vagy csökkentették a korábban már megadott jogokat (Nagy-Britannia és Írország).

Heten (Belgium, Finnország, Németország, Franciaország, Görögország, Spanyolország és Luxemburg) átmeneti időszakra gyakorlatilag teljesen bezárták a munkaerőpiacot a keleti munkaerő előtt. (A ciprusi és máltai munkavállalókra az átmeneti intézkedések nem vonatkoznak.)

Viszonzásképp két új tagország - Lengyelország és Magyarország - is korlátozásokat vezetett be az EU15-ök országából származó munkaerő alkalmazására.

Több független elemzés rámutat, hogy a kelet-európai munkaerő sokak által megjósolt áradata elmaradt, vélhetően a Bizottság jelentése is ezt állapítja meg. A korlátozásokat bevezető országoknak április 30-ig kell eldönteniük, hogy eltörlik a korlátozásokat, vagy meghosszabbítják azokat még három évvel. Kiszivárgott hírek szerint a jelentés nem fogja ajánlásban szorgalmazni a korlátozások feloldását.

Ugyancsak sajtóhírek szerint Finnország és Spanyolország arra készül, hogy eltöröljön minden korlátozást. Belgium és Portugália még hezitál, Ausztria és Németország pedig biztosan meghosszabbítja a korlátozás időtartamát.

Az még bizonytalan, hogy a lengyel vendégmunkás-roham rémképével riogatott, nagy munkanélküliséggel küszködő Franciaország megnyitja-e kapuit az "idegen vízvezetékszerelők" előtt.

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)